Hogyan kérjünk szórólap nyomtatásra nyomdai árajánlatot?

Amikor szórólapokat szeretnénk nyomtatni, természetes dolog, hogy több nyomdától is árajánlatot kérünk, hiszen szeretnénk őket összehasonlítani és kiválasztani a legkedvezőbbet. Melyek azok a legfontosabb paraméterek, amelyeknek szerepelnie kell az ajánlatkérésben, hogy a szakemberek pontosan tudjanak dolgozni, mi pedig valóban a kért gyártásra kapjunk költségbecslést?

Szórólap készítés
Szórólap készítés

Nyomdai előkészítés, nyomdai fájl elkészítése
Szórólap készítéshez adjuk meg a választott technológiát.
Mindenképpen írjuk le, hogy a nyomtatandó anyagot milyen formátumban készítettük el, és képesek vagyunk-e olyan adatállomány elkészítésére, amelyre a szórólap nyomtatáshoz szükség van (vágó- vagy hajtóélek beillesztése, színellenőrző csík beillesztése). Egyéb esetben a nyomdai előkészítés költségekkel jár.
Adjuk meg a szórólap nyomtatás darabszámát és a kiválasztott papír paramétereit: nettó grammszám, méret (A5, A6 stb.). Ha nem vagyunk járatosak a papírok piacán, kérjük a nyomda segítségét, szempontok felsorolásával. A méretet – ha a szórólapot hajtani kell – az összehajtott formátumra vonatkozóan adjuk meg.
Jelöljük meg a szórólap nyomtatás színeit 4 szín colorban (1, 2, 3, 4 alapszín) és adjuk meg a festék típusát is. A X+0 megjelölés azt jelenti, hogy csak az egyik oldalt az X+X pedig azt, hogy mindkettőt meg kell nyomni. Ha igényelünk ilyesmit, itt adjuk meg a fémnyomás vagy lakkozás paramétereit is.
Végül adjuk meg, hogy a szórólap végső formájának elnyeréséhez lesz-e szükség hajtásra (biegelésre) vagy más kiegészítő szolgáltatásra.
Tájékoztató jelleggel ezen a linken talál digitális nyomtatás árakat.

A CO hegesztésről madártávlatból

A közismert nevén „CO hegesztés“ témakörében napvilágot látó szakcikkek többsége – azon túl, hogy a CO2-hegesztőgépet szén-dioxid védőgázas fogyóelektródos ívhegesztéshez használják, valamint a szén-dioxid gáz olcsósága miatt igen elterjedt körben – csupán azt fejtegeti, hogy a CFI- vagy MAG-eljárással mindenekelőtt ötvözetlen, illetve gyengén ötvözött szerkezeti acélokat hegesztenek össze. Arról is gyakran olvashatunk, hogy az eljárás alkalmazása során a szén-dioxid oxigénre és szén-monoxidra bomlik, amely kifejezetten nagy mértékű oxidációval jár. A probléma kiküszöbölésére a gyártás során összeállított elektródahuzalt a legkülönbözőbb dezoxidáló elemekkel – ilyen lehet a szilícium vagy éppen a mangán – ötvözik.

A CFI- vagy MAG-eljárás technológiájáról közérthetőbben

Mi a különbség a védőgázas és a fogyóelektródás ívhegesztés között? Nos, kezdjük az elején. A szakemberek szerint ívhegesztéskor a kialakuló elektromos ívben az áramhő teljesítménye olvasztja meg az összehegeszteni szándékozott alapanyagokat, munkadarabokat, illetve a hozaganyagot. A technológia lényege, hogy amennyiben a levegő oxigénjétől az ívet és az alap- illetve hozaganyagot, valamint az ömledéket védőgáz védi, akkor védőgázas ívhegesztésről beszél a szakma. Abban az esetben, ha az ív az alapanyag és egy leolvadó elektróda között alakul ki, az ívhegesztést fogyóelektródás védőgázas ívhegesztésnek nevezik. Érdemes még tudni, hogy amennyiben az alkalmazott védőgáz kémiai értelemben oxigént is tartalmaz – amely vegyi értelemben akár reakcióba is léphet a hegesztendő fém munkadarabunkkal – akkor aktív védőgázról beszélünk. Semleges védőgázas hegesztést akkor említ a szakma, ha a védőgáz nem tartalmaz oxigént.

CO hegesztés – Tradíció és innováció a hegesztési eljárásban

Az egyes fémek hegesztéséhez napjainkban – de már évtizedekkel korábban is – a legkülönbözőbb védőgázokat, illetve a megfelelő összetételben forgalomba hozott gázkeverékeket használnak. A technológia alkalmazása során mindig is alapvető védőgáz volt a tiszta széndioxid (CO2), amely a hegesztési eljárás megnevezésében is említésre került és kerül mind a mai napig a szakirodalomban. Napjainkban már az eljárás során az alkalmazhatósága miatt közkedveltebb argonbázisú gázkeverékeket alkalmazzák, mert ezekkel az anyagokkal könnyebben biztosítható az optimális varratminőség. Nem árt tudnunk ugyanakkor, hogy a korrózióálló acélok hegesztéséhez mindössze 2% széndioxid, vagy oxigén tartalmú argonkeverék szükséges, hogy az aktív komponens stabilizálja az ívet. Figyeljünk arra is, hogy az alumínium csak tiszta argon védőgázzal hegeszthető. Rézbázisú anyagokat évtizedekkel korábban tiszta argonnal hegesztettek, ám hazánkban is megjelentek már egy ideje a nagyjából 1% aktív komponenst tartalmazó argonkeverékek.

Mi történik a napelemmel és a napkollektorral, ha elköltözünk?

Egy az ingatlanba integrált környezetbarát energiafelhasználást elősegítő rendszer beépítése igencsak komplex feladat, rendkívül összetett munka eredménye. Amennyiben elköltözünk ingatlanunkból – legyen az lakó vagy ipari felhasználásra szánt épület – sajnos a legtöbb esetben nem vihetjük azt magunkkal. Nem szerelhető le a komplex rendszer minden eleme, hogy aztán egy táskában, dobozban továbbvigyük azt, hiszen új otthonunknak valószínűleg teljesen más adottságai lesznek.

Ahogy pl. a napelemek, napkollektorok felszerelését komoly tervezések, előkészítő munkálatok és engedélyeztetések előzik meg: kezdve az épületgépészeti és statikai tervezéstől egészen a megvalósításig, úgy ezen komplex rendszerek leszerelése sem egyszerű feladat. Elképzelhető, hogy a könnyen szerelhető elemek, pl. maga a napkollektor vagy napelem panelek egyszerűen eltávolíthatóak pl. az ingatlan tetőszerkezetéről – majd akár egy online aukciós portálon továbbértékesíthetjük azokat – de mi marad az épületbe integrált többi részével a rendszernek? Szakemberek segítségével egy része biztosan eltávolítható. Ám még ha használhatóságuk nem is romlik, értékük egészen biztosan. Vajon egy ilyen komplex rendszer elemeit ki szeretné darabokban megvásárolni? Mely kivitelezőre erőltethetjük rá a használt alkatrészekből való megvalósítást? Sajnos szinte kizárt, hogy ilyet találjunk, így nem is érdemes erőltetni ezt az ötletet.

Az viszont biztos, mi több, magától értetődő, hogy a tiszta energiát (nap-, szél, vagy vízenergiát) felhasználó ingatlan piaci értéke jelentősen megugrik egy ilyen beruházás, fejlesztés után. Az eladásra szánt ingatlan árában tehát könnyedén érvényesíthetjük a korábbi beruházásunk költségeit – arról nem is beszélve, hogy azt jó esetben időközben évekig használtuk és élveztük előnyeit.
A tanulság tehát, hogy ne törjük a fejünket ingatlan eladásakor a modern, megújuló energiákat felhasználó rendszerek leépítésén. Tekintsünk inkább egy befektetésként rá, mely – különösen a 21. században – egyre nagyobb népszerűségnek és érdeklődésnek örvend.